BUJTOSI SZABADIDŐ CSARNOK ÉS MEGYEI SPORTINTÉZET

4400 Nyíregyháza,
Géza u. 8-16.

Tel: +36-42-411-411
Fax: +36-42-411-446
E-mail: Berke Zsuzsanna

Nyíregyháza látnivalói

Evangélikus templom: Nyíregyháza legrangosabb műemléke az evangélikus templom. 1786. október 22-én szentelték fel. Tervezője az az olasz Salvator Április volt, aki nevét onnan kapta, hogy minden évben április havában érkezett munkáit végzendő.
A barokk stílusjegyeit viselő templom nemcsak mint vallási létesítmény volt fontos a XVIII. Század óta, hanem ez az épület fejezte ki az idetelepült ágostai hitvallású evangélikus egyházhoz tartozó betelepített szlovákok szellemiségét is. Harangjátéka (ami 1927-ben készült) óránkénti hitvallás az erős várat jelentő Istenről.
Köré csoportosultak az egyházi és oktatási, kulturális intézmények, amelyek hosszú időre meghatározták a város szellemi életét.

Katolikus templom: A hitélet és a zenei kultúra egyik központja Nyíregyházán a római katólikus templom, amit 1902 és 1904 között Nagy Virgil épített. Neoromán stílust képvisel, enyhe csúcsíveivel, bimbós fejezeteivel, támpillérekkel és támívekkel. A „neo" stílusok hatásos emléke. Egyházzenei és kóruskoncertek magasztos színhelye ez a templom is, bizonyítva, hogy a város egyházai ma is kiveszik részüket Nyíregyháza szellemi életének alakításából.

Görög katólikus templom: Nyíregyháza belvárosában emelkedik a görög katólikus templom. Építésének dátuma: 1895. Egy gyűjtést követően a hívek Vojtovits és Barzó építészeket bízták meg a tervezéssel és kivitelezéssel.
Ez a templom a történelem során a görög katólikusok negyedik egyháza volt. Védőszentje Szent Miklós.
Nyíregyháza város a görögkatólikus hitélet fontos központja, hiszen itt székel a hajdúdorogi görög katólikus püspök, itt működik a teológiai egyetem is. A templomban ékes ikonosztázion található.

Református templom: A nyíregyházi református templom stilizált gótikus motívumokat hordozva a romantika jegyében épült 1873-ban, Király Sándor tervei alapján. Ez a templom is azok közé sorakozik, ahol a hitélet eseményei mellett rendszeresek a hangversenyek, a muzsikáló Nyíregyháza rangos művészeti eseményei.

Móricz Zsigmond Színház: Nyíregyháza város színházi életének gyökerei a reformkorig nyúlnak vissza. Vándorszínészek, műkedvelő társulatok keresték fel Nyíregyházát, ahol igen sikeres előadásokat tartottak. Kőszínháza azonban csak 1894-ben épült. Megyei és városi erőfeszítések és áldozatvállalások után, 1981-ben önálló társulata alakult.

Megyeháza: Az eklektikus stílusú megyeháza 1891-1892-ben, Alpár Ignác tervei szerint épült. Homlokzatát Szabolcs vezér és az államalapító István király szobrai díszítik. Az épületplasztikák és díszítmények Verán József munkái.

Hősök emlékmű: Kisfaludi Stróbl Zsigmond műve, mely az első világháború hőseinek állít emléket. 1926 óta áll a megyeháza előtt.

Városháza: A földszinti rész még 1841-ben készült, de a mai alakjában eklektikus, reneszánsz hangulatú, árkádos bejáratú városháza építése 1871-ben kezdődött. A terveket Benkó Károly készítette. Az új városháza déli szárnyát 1872-ben átadták a független vármegyei törvényszéknek. (1873 után egy ideig ebben az épületben működtek a megyei intézmények is, amíg a vármegyeháza meg nem épült). 1891-ben készült el az északi, Rákóczi utcai szárny, míg az udvari egyemeletes épületet 1912-ben emelték. A térre néző erkély fölött, a homlokzat két szélén egy-egy Justitia-szobor látható.

Takarékpalota: A XIX. Század utolsó évtizedeiben látványos volt a gazdasági fejlődés Nyíregyházán. Takarékpénztár egyesület, hitelbank, kölcsönös önsegélyező egyesület működött már a millenium évében. Egyre több kereskedő és iparos volt a városban, de sorra alakultak a kisebb üzemek is. A banki tőke városba áramlása nemcsak a gazdasági életre gyakorolt nagy hatást, hanem a pénzintézetek építkezései jelentősen hatottak a városképre is. A reprezentatív épületek közé sorolható az 1912-ben épült Takarékpalota, amely Nyíregyháza egyik emblematikus épülete, melynek gazdagon tagolt homlokzata is utal a pénzpalota funkciójára. Ma is bankként működik, illetve lakások, üzletek vannak az épületben.

Városalapítók szobra: A városalapító gróf Károlyi Ferencet és Petrikovics Jánost bronzban megörökítő alkotás Nagy Benedek szobrászművész remeke. Készült: 2001-ben.

Nyírvíz-palota: Nyíregyházán a XIX. Század vége és a XX. Század eleje a gyors fejlődés időszaka volt. Az akkor született épületekre jellemző volt a szecesszió, a júgendstíl magyaros változata. E stílusban foggant a Nyírvíz-palota. A szecessziós palota Papp Gyula és Szabolcs Ferenc tervei szerint épült 1910-1912-ben. Az épület oromzatán az ősfoglalkozásokat (a halászatot és a földművelést) férfi- és női alakkal ábrázoló mozaikkép látható. Az egykori palotában lakások, irodák és üzletek találhatók.

Sóstógyógyfürdő: Okmányok tanúsága szerint már a XV. Században erdők vették körül az akkori Nyíregyházát. Az úgynevezett sóstói erdőt, amely mindig a város tüdejének számított, már Anonymus is említi a Nyír erdeje részeként. Az 1930-as évek elején lendült fel a sóstói építkezés, akkor készült el a hidegstrand. Az akkoriban villamossal megközelíthető Sóstó forgalma ez időben lendült fel. A gyógyvízzel rendelkező, fürdésre, csónakázásra, kirándulásra, ünnepek és piknikek rendezésére alkalmas, erdők övezte terület története során mindvégig kedvelt tartózkodási helye volt a városi polgárságnak, az iparostársadalomnak. Írók, művészek töltöttek itt kellemes heteket, hónapokat. A mára már igazi gyógyfürdőhellyé alakuló sóstó a jelen és a jövő számára is nagy lehetőségeket tartogat. A balneológiai vizsgálatok már évtizedekkel ezelőtt igazolták, hogy a nyíregyházi Sóstó alkálikloridos és hidrokarbonátos termális vize gyógyító hatású, elsősorban a reumatikus, valamint bőr- és nőgyógyászati betegségek esetén hatásos.

Svájci lak: Másfél évszázaddal ezelőtt épült az alpesi házak hangulatát idéző sóstói Svájci lak, mely a múlt században a fürdőhely legfontosabb szállodája volt. Kellemes, kényelmes szobái a kies környezetben a nyugalmat biztosítják. Nem véletlen, hogy szívesen szállt meg itt Krúdy Gyula, a híres író, valamint Blaha Lujza, a neves színésznő, aki igencsak kedvelte ezt a helyet. A két neves vendég emlékét a Sóstón szobor, sétány, szálló, domb őrzi.

Víztorony: A sóstói víztornyot 1911-ben kezdték építeni, hogy az akkor készülő szálloda vízellátását megoldják. Hangulatos ez a nyolcszögletű torony, amely egészen 1960-ig hűségesen töltötte be hivatását, szolgáltatván a napi hatvan köbméter vizet. Ma elsősorban turisztikai látványosság.

Krúdy Vigadó: Egy földszintes vendégfogadó helyén épült 1911-ben, Pazár István tervei alapján az impozáns, eklektikus stílusú Krúdy Szálló, ami a fürdőhely társasági életének központja volt.
Az épület szépen simul a tájba, idézve a századelő hangulatát. Ma vigadó. A szállodát, illetve a vigadót Krúdy Gyuláról nevezték el, aki Sóstógyógyfürdő szerelmese volt.

Székelykapu: Dienes István terve 1927-ben épült.

• Rajtlista
• Interaktív térkép
• Galéria

» További meteorológiai információk