BUJTOSI SZABADIDŐ CSARNOK ÉS MEGYEI SPORTINTÉZET
4400 Nyíregyháza,
Géza u. 8-16.
Tel: +36-42-411-411
Fax: +36-42-411-446
E-mail: Berke Zsuzsanna
Webmester: rodi@buszacsa.hu
Nyíregyháza történelme |
|
| Nyitólap » Nyíregyháza » Történelem » | |
Az első emlékek és információk a X század időszakára vezetnek vissza bennünket, a régészek ebből a korból származó temetkezési helyeket tártak fel kutatásaik során.
Már az úgynevezett Váradi Regestum - az 1205-1235 közötti peres ügyek fönmaradt írásos emléke - is emleget egy Nyír helységet errefelé, amelyhez feltehetően az 1241. évi tatárjárást követően kapcsolódott az egyház(a) utólag. Mindez arról árulkodik, hogy a település a XIII. század második felében már templommal büszkélkedhetett.
A falu több száz éven keresztül volt Báthory Bereck fiainak, illetve későbbi népes rokonságának tulajdonában. Nehéz, marakodással, viszálykodással terhelt időszak volt ez, de az itt élő szorgos jobbágyoknak köszönhetően a település fokozatosan fejlődött.
Túlélte a török dúlást, s 1582-ben már kb. 700-800 lakossal számolt.
A XVIII. század második felének éveit nyugodtan nevezhetjük Nyíregyháza felvirágzásának. A telepített földművesek mentesültek a rabatszolgáltatástól, haszonbérbe kapták földjeiket, királyi engedéllyel kocsmát, mészárszéket, malmokat, vendégfogadót, serházat működtethettek. 1786-tól minden hét szombatján hivatalos vásárokat rendezhettek, évi négy alkalommal pedig országos nagyvásárokat tarthattak.
Ekkor Nyíregyháza már virágzó oppidum, vagyis mezőváros, amelynek saját evangélikus nagytemploma, s később (1806-tól) professzori iskolája (a mai Kossuth gimnázium elődje) van.
A XIX. század első évei: a szabadság megszerzésének legdicsőségesebb időszaka Nyíregyháza történelmileg „nagykorúvá” válása. Különösen szembetűnő az akkor élt városlakók szorgalma és eltökéltsége. A fáradhatatlan igyekezet alig fél évszázad alatt igazi várost teremtett a homokon, amelynek kincseit és értékeit nem kívánták széjjelszórni a birtokló uradalmak között.
Nyíregyháza a legnagyobb sebeket a II. világháborúnak köszönhetően szerzett. Egyetlen stratégiailag számottevő objektum – ide értve a hidakat, út és vasúthálózatot – sem élte túl a rettenetes bombázásokat. Az 1946. februárjában aláírt magyar – csehszlovák lakosságcsere – egyezménynek köszönhetően emelkedett a létszám 55.776-ra, s ennyien kezdtek hozzá az újjáépítéshez.
Lassan a lakosság lélekszáma is növekedni kezdett. 1952-től Nyíregyháza újabb kistelepüléseket olvasztott magába: Sóstóhegy, Borbánya, Nyírszőlő, s néhány tanya is közigazgatási egységévé vált.
 |
Vissza |  |
Elejére |  |
Nyomtatás |
