BUJTOSI SZABADIDŐ CSARNOK ÉS MEGYEI SPORTINTÉZET

4400 Nyíregyháza,
Géza u. 8-16.

Tel: +36-42-411-411
Fax: +36-42-411-446
E-mail: Berke Zsuzsanna

A Nyírség természeti adottságai

"A középtáj Magyarország második legnagyobb hordalékkúp-síksága, amely mintegy 20-50 méter magasságban, szigetként emelkedik ki a környezetéből.
A legelterjedtebb felszíni képződmény a futóhomok, a típusos futóhomokterületek főleg délen és délkeleten alakultak ki. A homok vastagsága nagyon változó, mivel néhány centimétertől akár 25-32 m-ig mozgó skálán alakulhat. A Nyírség nyugati területein a laposokban jellemző a 30-200 cm közötti vastagságot elérő löszös homok is, és területileg elszórva ugyancsak jelentős a homokos lösz (150-300 cm vastagságban) elterjedése. Típusos lösz csak északnyugaton, Rakamaz környékén alakult ki, de itt mindjárt komoly, a 4 métert meghaladó vastagságban lehet a nyomára akadni. A felszín változatosságát tovább növeli, hogy az É-D-i irányú meridionális völgyekben, illetve a nyírvízlaposokban öntésiszap és öntéshomok is jelentősebb mennyiségben fordul elő.

A nagyon gazdag felszíni formakincs miatt a Nyírségé az egyik legváltozatosabb tájkép az egész Alföldön, és a formák nagy része a futóhomokhoz kapcsolódik.  A szélbarázdák olyan hosszan elnyúló (hosszuságuk 100 és 1500, szélességük pedig 60 és 400 m között váltakozik), különböző alakú (ovális, kör és teknő formájú egyaránt létezik), 2-5 m mélységű mélyedések, ahonnan a szél eróziós munkája során kifújta a homokot. Mivel a Kárpátok hágóin belépő szelek főleg ÉK felől érik el a térséget, ezért ezen az égtájon találhatóak a legnagyobb ilyen képződmények.

A szélbarázdák között levő maradékgerincek jelentős hányadát fedi a löszös takaró (Tiszamogyorós, Mándok és Tuzsér környékén láthatók a legszebbek), megvédve őket a lepusztulástól. A garmadák a szélbarázdákból kifújt homokból létrejött, parabola alakú vagy hosszanti, 3-25 m közötti magasságot elérő képződmények. Az aszimmetrikus parabolabuckák a déli területeken a tájkép meghatározó  elemei, a nedvesen megkötődő folyóparti homokból pedig inkább szegélybuckák képződtek.

Az elhagyott folyómedrekben, vagy a szél eróziós tevékenysége nyomán kialakult deflációs mélyedésekben létrejött nyírvízlaposok ugyancsak a nyírségi táj sajátos elemei. Mivel a folyószabályozás előtt lefolyástalanok voltak (és mert gazdaságilag sem tartoztak a hasznosítható kategóriába), ezért ezekben maradt meg leginkább az eredeti, nem ritkán értékes reliktumfajokat rejtő növényzet (jó példaként szolgál erre a Bátorligeti-ősláp vagy a kállósemjéni Nagy-Mohos-tó). Tavak egyébként nem csak a laposokban, hanem a homokkal elgátolt ősvölgyekben (Sóstó, Oláréti és Nagyréti-tó) is létrejöhettek, de ezek élettartama nagyon bizonytalan.
Korábban a Nyírség erdősültségi foka a mainál jóval jelentősebb volt, és ahol erdő borította a felszínt, ott a homokban ún. kovárványrétegek alakultak ki. A talajból a csapadékkal a mélybe szivárgó oldatokból kiváló vaskéreg cementálja a homokot, és a periodikus kicsapódás miatt 2-3 m mélységig, 15-20 cm-ként 1-5 cm-es vastagságban jellegzetes sávokat hoz létre. Ez a mezőgazdaság szempontjából nagyon kedvező, mert jelentősen javítja az egyébként igen rossz vízháztartást."

Forrás: Észak-Alföldi Régió (A Csiszér Kiadó sorozata Magyarország tervezési-statisztikai régióiról)

• Rajtlista
• Interaktív térkép
• Galéria

» További meteorológiai információk