BUJTOSI SZABADIDŐ CSARNOK ÉS MEGYEI SPORTINTÉZET

4400 Nyíregyháza,
Géza u. 8-16.

Tel: +36-42-411-411
Fax: +36-42-411-446
E-mail: Berke Zsuzsanna

Bővebben az atlétikáról

Az atlétika a természetes mozgásformákat, a járást, a futást, az ugrást és a dobást foglalja magában. E mozgások rendszeres gyakorlása hozzájárul az egészség megőrzéséhez, tökéletesíti az ember alapvető mozgáskészségét, fejleszti fizikai képességeit, és elősegíti az értelmi, erkölcsi és akarati tulajdonságok helyes kialakítását, alapja az iskolai testnevelésnek.
Kiemelkedő eredményeket atlétikában csak sokoldalú alapképzettség folyamatában, mind magasabb szintű és tartalmú gyakorlással lehet elérni. Az eredményeket általánosan elismert és egységesen szabályozott mérőeszközök alkalmazásával, a világon mindenütt szigorú ellenőrzés mellett regisztrálják, és kívánság szerint közlik az érdekeltekkel.

Néhány rövid tájékoztató adat az atlétikáról: versenyszámai öt nagyobb csoportba sorolhatóak. Futás, ugrás, dobás, gyaloglás és összetett versenyek. Világszerte pontosan és azonos feltételekkel megállapított szabályok biztosítják az atléta versenyen elért eredményeinek hitelességét.
     

A közel százötven év alatt kialakult atlétikai versenyrendszereken belül az atlétáknak ma már több mint nyolcvanféle versenylehetőség áll rendelkezésre. Természetesen az atléták nemük, koruk, és felkészültségük szerint választhatnak a versenyzés valamennyi lehetősége közül. Az atlétikai versenyek általában látványosak, a kidolgozott mozgásformák esztétikusak, a különböző korú versenyzők egymás elleni küzdelmei és az elért eredmények hitelesek, a győzelem a versenyzés tiszta örömét jelenti.

A jelentősebb és több országot érintett atlétikai viadalok közül az ismertebbek:

   Európa Kupa (1965-től),
   Fedettpályás Európa Bajnokság (1970-től),
   Világ Kupa (1977-től kétévente),
   Világ Bajnokság (1983-tól),
   Európa Bajnokság (már 1934-től)
   Fedettpályás Világbajnokság (1987-től)
   Ifjúsági Világbajnokság (1986-tól)
   Utánpótlás Európa Bajnokság (1997-től).

 Az atlétika versenyszámai

• Futó: 100, 200, 400, 800, 1500, 5000 és 10 000 méteres síkfutás, 110 és 400 méteres gátfutás, 4x100 és 4x400 méteres gátfutás és váltófutás, 3000 méteres akadályfutás, maratoni futás
• Dobó: súlylökés, diszkoszvetés, gerelyhajítás, kalapácsvetés
• Ugró: magasugrás, távolugrás, hármasugrás, rúdugrás
• Vegyes: tízpróba (férfiak), hétpróba (nők)

Tízpróba, az atlétika királya

A tízpróba a férfi atlétika királya, hiszen a legösszetettebb versenyzőt követeli meg. Nevéből eredően tíz versenyszámot tartalmaz a tízpróba, amit a következő sorrendben rendeznek meg: 100 m futás, távolugrás, súlylökés, magasugrás és 400 m-es futás az első napon, 110 m-es gátfutás, diszkoszvetés, rúdugrás, gerelyhajítás és 1500m futás a második napon. A tízpróba versenyszámait nemzetközi ponttáblázat alapján értékelik, amelyben minden teljesített eredménynek megvan a maga pontszáma.

A tízpróba női megfelelője a hétpróba, amelyet szintén két nap alatt rendeznek meg. A hétpróba hét versenyszáma: 100 m gátfutás, 200 és 800 m futás, magasugrás, távolugrás, súlylökés és gerelyhajítás. 1981-ig a nők csak ötpróbában mérték össze erejüket, ettől az évtől egészült ki a versenyszám a 200 m futással és a gerelyhajítással, s kapta a hétpróba nevet. A rangsorolás a tízpróbához hasonlóan történik.

Egy-egy atlétikai versenyszám jellemzői

• Rövidtávfutás: a 100 és a 400 méter közötti futószámokban a versenyzők rajtgép segítségével indulnak, ami lehetővé teszi, hogy hamarabb felgyorsuljanak. Ez fontos a rövid távoknál, ahol a rajtnál meg lehet nyerni vagy el lehet veszíteni egy versenyt.
• Gátfutás: a legnagyobb felmerülő probléma, leginkább a 110 méteren az, hogy a lépéshosszt a futónak úgy kell alakítania, hogy a gáthoz mindig ugyanazzal az elrugaszkodó lábával érkezzék, kellő távolságra, hogy ne kelljen toporognia az akadály előtt. Ha egy atléta véletlenül feldönt egy vagy több akadály, azért nem jár büntetés. A 3000 méteres akadályfutás esetében hétszer kell átugrani a vizes árkot.
• Távolugrás: a távolugró a nekifutópályán fut a dobbantólécig, ahol elrugaszkodik és ugrik, belépés esetén érvénytelen az ugrás.
• Hármasugrás: három ugrás követi egymást ebben a versenyszámban: az elsőnél az elrugaszkodó lábra érkezik a versenyző, a másodikban a másik lábra esik vissza, majd ezt követi a befejező ugrás.
• Súlylökés: a súlylökés a férfiaknál 7,26 kg-os (11-13 cm-es átmérőjű) fémgolyóval történik, a női súly 4 kg-os és 9,5-11 cm átmérőjű. A súlyt 2,135 méter átmérőjű körből dobják el, amelynek a külső részére szegély, úgynevezett bástya van rögzítve. A dobáshoz gyors kilökésre és erőre van szükség.
• Gerelyhajítás: a férfiaknál a gerely hossza 2,6-2,7 méter, a nőknél 2,2-2,3 méter. A hajításnál először a gerely hegyének kell a talajt érintenie.
• Kalapácsvetés: a kalapács a súlygolyóhoz hasonlóan fémgolyó amelyhez fogantyúban végződő acélkötelet rögzítettek. Az ilyen kalapács hossza 1,2 méter, súlya minimum 7,26 kilogramm. Az eldobás, néhány gyorsaságot és erőt követelő körbeforgás után, biztonsági okokból rácsozott U-alakú ketrecből történik.
• Rúdugrás: a rúdugrás olyan versenyszám, amelyben a versenyzőnek szüksége van gyorsaságra és erőre, hogy a leggyorsabban tudjon futni a rúddal, valamint rugalmasságra és hajlékonyságra, hogy felemelkedjék és át tudjon jutni a léc felett. A két utóbbi követelményt megkönnyítette az üvegszálása rúg megjelenése.
• Diszkoszvetés: a széleinél lelapított lencse alakú diszkosz 2 kg súlyú a férfiaknál és 1 kg súlyú a nőknél.  

Az atlétika további említésre méltó ágai

• Maratoni futás: tulajdonképpen az atlétika klasszikusa, legendás sportág. Annak a görög futónak állít emléket, akit Kr. e. 490-ben küldtek Marathónból Athénba, hogy megvigye a perzsák ellen aratott győzelem hírét. Az 1908-as londoni olimpia óta a maratoni futás hossza 42,195 km, amely London és Windsor távolságának felel meg. A maratoni futás sok gyakorlást, elszántságot és hatalmas állóképességet igényel, mégis rendszeresen sokan próbálkoznak meg vele, nem véletlen, hogy szinte minden nagyváros, így Budapest is minden évben szervez maratoni futóversenyeket, de leghíresebb kétségkívül a New York-i maraton.
• Mezei futás: a cross-countryt, szó szerint mezei futást, leggyakrabban télen, különböző, néha sáros terepeken vagy lóversenypályán rendezik. Ez a sportág vonzza egyaránt a közép- és hosszútávfutókat, sokan abból az okból vágnak bele, hogy a nyári atlétikai versenyekre felkészüljenek. A mezei futás nem tartozik az olimpiai sportágak közé, és a terepek egyenetlensége miatt összehasonlító eredményeket is nehéz felállítani.
• Gyaloglás: a gyaloglás természetes tevékenység, de mint atlétikai versenyszám szigorú szabályok kötik meg. E szerint a gyaloglás lépésről lépésre való haladás, mely során állandóan kapcsolatban kell lennie valamelyik lábnak a talajjal. Ez különös csípőmozgást kíván, melyet nem mindig könnyű megkülönböztetni a rendes futástól. Az olimpiákon 20 és 50 km-es gyalogló számokat rendeznek.

• Verseny regisztráció
• Interaktív térkép

» További meterológiai információk