BUJTOSI SZABADIDŐ CSARNOK ÉS MEGYEI SPORTINTÉZET

4400 Nyíregyháza,
Géza u. 8-16.

Tel: +36-42-411-411
Fax: +36-42-411-446
E-mail: Berke Zsuzsanna

A megye bemutatása

Földrajzi elhelyezkedés, adottságok 

Szabolcs-Szatmár-Bereg Magyarország legkeletibb megyéje. Megyénk az ország területének 6,4 %-át teszi ki, ezzel az ország hatodik legnagyobb megyéje. A nagy történelmi és politikai döntések következtében Szabolcs-Szatmár-Bereg határmegyévé vált. A terület három országgal - keleten Romániával, észak-keleten Ukrajnával, északon pedig Szlovákiával - határos. A megye földrajzi elhelyezkedésére jellemző, hogy a magyar Alföldnek a legkeletibb részét foglalja el, természeti-földrajzi szempontból nem egységes.

Földrajzilag Szabolcs-Szatmár-Bereg megye változatos, dombság és síkság is található itt. Két tájegységre tagolható, a Nyírségre és a Felső-Tisza-vidékre. Az Alföld legkeletibb részét alkotó Nyírség kb. 78%-a tartozik a megyéhez, a Felső-Tisza-vidék kistájai közül a Rétköz teljes mértékben, a Szatmári-síkságnak, a Beregi-síkságnak és az Ecsedi-lápnak pedig egy-egy része tartozik a megyéhez. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legmagasabb pontja a Kaszonyi-hegy (240 m).

A megye éghajlatára kontinentális klíma jellemző. Az évi középhőmérséklet 9-9,5 °C között van. A tél itt hidegebb és hosszabb, mint az Alföldön általában. Az évi csapadék mennyisége 550-400 mm között alakul. 

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legnagyobb folyója a Tisza. Ukrajnából Tiszabecsnél lép Magyarországra, és a megyét Tiszadobnál hagyja el. A megye további jelentősebb folyóvizei a Szamos, a Túr, a Kraszna, valamint a Lónyai-főcsatorna (Keleti-főcsatorna). A felszíni és felszín alatti vizek minősége jobb az országos átlagnál. Szabolcs-Szatmár-Bereg hajdan gazdag volt állóvizekben, ám ezek többségét napjainkra lecsapolták, már csak néhány maradt közülük, így pl. az újfehértói Nagyvadas-tó (124 ha), a nyírtelki Királyteleki-tó (23 ha), Nyíregyházán a Bujtos- és Sóstó. A terület vízkincse biztosítja az ipar és a mezőgazdaság vízigényét, melyet nagyobb mértékben a rétegvizek adják, kisebb mértékben a folyók. A megyében mintegy 22 termálkút működik, a kutak 80%-a balneológiai célokat szolgál.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdag olyan területekben, ahol a természeti környezet megőrizte jellegzetes arculatát, ahol igen ritka növények és állatfajok fordulnak elő. 12 országos jelentőségű (benne a 17 erdőt magába foglaló Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet) és 25 helyi jelentőségű természetvédelmi és tájkörzet található a megyében.  

Szabolcs-Szatmár-Bereg történelmi áttekintése

A megye múltja a prehistorikus időszakra tehető. A Honfoglalás is ezeken a területeken kezdődött. Az akkori természeti környezetet a nagy erdőségek és vizek jellemezték; lápokkal, mocsarakkal, szigetekkel tarkítva és az ennek megfelelő gazdag faunával. Az államalapítás idején a mai megye gerincét három vármegye részei alkották, lényegesen nagyobb kiterjedtséggel. SZATMÁR megye székhelye Szatmár település volt, a mai Szatmárnémeti (Románia) elődje. BORSOVA megye központja Kisvárda, SZABOLCS megyéé pedig Szabolcs község. Szabolcs község ma a megye ÉNY-i részén található, területén egy honfoglalás - kori földvárral, melyet valószínűleg Szabolcs-vezér építtetett (Anonymus történetírása nyomán). Ebben a földvárban 1092-ben I. Szent László király vezetésével országgyűlést (zsinatot) tartottak.

A megye történelmére jellemző, hogy gyakran volt háborított terület (besenyők, kunok, tatárok, törökök), de a világháborúk során is sok veszteség érte. A belharcok és háborúk sanyargatta lakosság szegényes körülmények között kezdhetett hozzá a polgárosodás időszakához. A századok során a különböző nemzetségekből alakult családok közül érdemes külön is megemlíteni, a Lónyay, a Báthori, Kállay, Várdai családokat. A Báthoriak nem is egy alkalommal adtak Erdélynek fejedelmet, de a Kállayak is gyakran játszottak szerepet az országos politika alakításában. A megye jelenlegi területe 1930-ban rajzolódott ki, amikor Szabolcs, Ung, Szatmár, Bereg és Ugocsa megyéket egyesítették, mert bizonyos megyerészek ezekből az egykori vármegyékből kerültek Szabolcs-Szatmár, mai nevén Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez. A strukturális átrendeződést melléklet szemlélteti és érthetőbbé teszi az egykori elszakadások okozta hátrányok korábbi megemlítését. Ezzel az okokat akartuk bemutatni és nem újraéleszteni bizonyos pejoratív szemléleteket. Meggyőződésünk ugyanis, hogy nem határrendezések fogják megoldani a diaspóra problémáit, hanem inkább az a nyitott, határok nélküli európai gondolkodás, ami felé törekedni kell.

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye művészete, kultúrája

A megye művészeti élete, néprajza, népi építészeti kultúrája gazdag. Magas színvonalú a tárgyalkotó művészete, a zene és kórusművészete.  Erre egy olyan múlt is figyelmeztet, melyben a nehéz emberi sorsok mellett a természet háborítatlan csendje, nyugalma és érintetlen szépsége szinte kínálta, sőt kényszerítette az emberi megnyilatkozásokat. A rövid életű, de zseniális költőt, Petőfi Sándort szatmári útjainak élménye késztette arra többek között, hogy megírja Tisza című versét, legszebb bizonyságul a természet nyugodt és nyugtalan erejére. Móricz Zsigmond már e táj szülötte és Kölcsey Ferenc, a Himnusz költője is hosszú ideig élt a megyében. Jókai Mór Ecsedi-lápon tett utazásai szolgáltattak írói alapot a Lőcsei fehér asszony című regényéhez, de megemlíthetjük Szabó Lőrincet, Csokonait, a felvilágosodás legnagyobb költőjét, Lövey Klárát, Tompa Mihályt, aki balladákat gyűjtött a megyében, Bessenyei Györgyöt és a festő Benczúr Gyulát is. Krúdy Gyula, mint ahogyan Bessenyei és Benczúr, szintén e táj szülöttei. Krúdy s Szinbádsorozattal vált igazán ismertté és a „A vörös postakocsi"-val. Egyesek szerint művei nagy részét az határozta meg, hogy tragikus magányban és álomvilágban élt. A múltidéző író ugyanakkor gyakran használta a jellem és korrajz formákat.

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye sportélete

Figyelemreméltó múlttal és eredményekkel rendelkezik Szabolcs-Szatmár-Bereg megye sportélete. A testnevelés és a sport intézményi rendszere (tornatermek, sportcsarnokok, szabadtéri pályák, létesítmények) kiépített.

A megyeszékhelyen az ország második legnagyobb befogadóképességű sportlétesítménye üzemel, a Bújtosi Szabadidő Csarnok. Ebben az intézményben több nemzetközi sportrendezvény lebonyolítására került sor.
Magas szintű a megyében a kosár-, röplabda, a súlyemelés, rádiós tájfutás, az úszás sportágban pedig több hazai bajnokot és nemzetközi versenyhelyezettet adtunk.

• Rajtlista
• Interaktív térkép
• Galéria

» További meteorológiai információk