BUJTOSI SZABADIDŐ CSARNOK ÉS MEGYEI SPORTINTÉZET

4400 Nyíregyháza,
Géza u. 8-16.

Tel: +36-42-411-411
Fax: +36-42-411-446
E-mail: Berke Zsuzsanna

A város híres szülötte, Váci Mihály e sorokat írta:

 „...nem történelmi város. Nem fűződnek nevéhez csaták, békeszerződések, nincsenek nagy számmal történelmi nevezetességei, régi műemlékei királyi lábnyomok-kal...", de szépsége és hangulata magával ragadja az ide látogatót.

Nyíregyháza történelmét dióhéjban összefoglalva elmondhatjuk, hogy a régészeti kutatások már a X. századra keltezett temetőket is feltártak. Ennek ellenére a viszonylag fiatal települések közé soroljuk Nyíregyházát, hiszen az igazi változások a XVIII. századra tehetőek. Ekkor érkeztek azok a szlovák telepesek, mai szóhasználattal tirpákok, akik Nyíregyháza város köré ún. bokortanyákban telepedtek le, sajátos településszerkezetet kölcsönözve így Nyíregyháza város környezetének. A nyíregyháziak életének legfontosabb eseménye az 1824-es örökváltság volt, amikor a földesúri joghatóság alól megváltották magukat, majd 1837-ben Nyíregyháza megkapta a városi rangot. Ma egy pezsgő életű, hangulatos és szép város fogadja vendégeit. Parkok, terek, hatalmas zöld területek, modern és régi épületek alakítják a városképet, melynek sikerült megőriznie régi meghitt hangulatát.

Sétánkat Nyíregyháza főterén, a Kossuth téren kezdjük. A tér legmeghatározóbb épülete a Benkó Károly tervezte Városháza, melynek aulájában látható a Nyíregyháza múltját bemutató képkiállítás. Az árkádos bejáratú, reneszánsz hangulatú, eklektikus épület 1872-ben épült, s olyan híres irodalmi és történelmi személyek is megszálltak itt, mint Móricz Zsigmond és I. Ferenc császár. A térre néző erkély felett, a homlokzat két szélén egy-egy Justitia-szobor látható. A tér közepén emelkedik Kossuth Lajos emlékműve, melyet Bethlen Gyula készített. A szobor hátsó oldalán egy törött ágyúcsövön egy madár látható, s alattuk a dátum: 1848. Öreg gesztenyefák árnyékában áll az Örökváltság- emlékoszlop, bal oldalán a kétkedő, jobb oldalán a bizakodó, kemény parasztarcokkal – „Nyíregyháza városa többé földesúri juss és hatalom alá nem tartozik”.

A Kossuth tér díszburkolata a bolygókat megformáló kilenc kör alakú mozaikkal a Naprendszert jelképezi. A tér folytatása a Hubert József tervei szerint 1912-ben épült Takarékpalota eklektikus épülete, melynek védett műemléki pénztártermét festett, színes üvegű kupola borítja. Vele átellenben a város századvégi, szintén eklektikus építményeinek egyike, az 1895-ben Alpár Ignác tervei alapján épült Hotel Korona emelkedik. Három frontja más-más arcot mutat az érdeklődőnek. Érdekessége, hogy az avatására rendezett bálon gyúlt fel először villanyfény a városban. Mellette magasodik a Nagy Virgil építette római katolikus templom (1902-1904). A háromhajós, bazilikás elrendezésű templom legszebb része a monumentális kereszthajó, melynek boltmezőiben a négy evangélista alakja látható. A templom szomszédságában helyezkedik el a Debrecen - Nyíregyházi Római Katolikus Egyházmegye Püspöki Palotája.

Utunkat a Zrínyi Ilona utcán folytatva két szép épület, a neobarokk katolikus bérpalota és az egykori római katolikus plébánia tűnik szemünkbe. Közöttük Borbás Tibor három fürdőző bronzleány díszkútja, a Három Grácia vonja magára a figyelmet. Az utca középső részén emelkedő szecessziós palota ma Nyíregyháza város házasságkötő termének ad helyet. Aki már járt itt, bizonyára nem felejti el e kis utca hangulatát és színes kavalkádját. Tavasztól őszig a sok-sok virág és díszcserje mediterrán hangulatot áraszt, a szökőkútnál utcai zenészek muzsikájában gyönyörködhetnek a járókelők.

A Bocskai utca irányában a Megyei Bíróság empire stílusban készült épületét láthatjuk, mellette emelkedik a közelmúltban felavatott Megyei Ügyészség.

Nyíregyháza város kulturális életének központja a közeli Szabadság tér. Itt találjuk a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtárat és a Váci Mihály Művelődési Központ és Gyermekcentrum épületét, melyben gyakran rendeznek hangversenyeket, irodalmi esteket és színházi előadásokat. Állandó és időszakos kiállítások helyszíne a szomszédos Városi Galéria kék színű épülete. Mellette emelkedik az új Kodály Zoltán Iskola modern hangversenytermével, mely a világhírű Cantemus kórusnak is otthont ad. Az épület egyik szárnyában kapott helyet a Pál Gyula Terem, amelyben időszakos kiállítások tekinthetők meg. Egy rövid kitérővel a Bujtosi Szabadidőcsarnokhoz érkezünk. Számos rangos sportesemény helyszíne ez, vásárok, kiállítások váltják egymást egész évben. Az épülettömb után elterülő városrész a Bujtos, a Krúdy Gyula által megörökített egykori nagy párbajok színhelye. Mára ezt a mocsaras területet javarészt lecsapolták és szabadidő parkot alakítottak ki.

Nyíregyháza belvárosának irányába visszatérve a Takarékpénztárral szemben találjuk a Városalapítók szobrát, melyet 2001-ben avattak fel. A szobor, melyet Nagy Benedek készített, Károlyi grófot és Petrikovics János szarvasi csizmadia mestert ábrázolja, akik az elnéptelenedő város 1753-as újratelepítésének főszereplői voltak. A Hősök terén található impozáns épület, az eklektika és a historizmus jegyeit ötvöző Megyeháza, szintén Alpár Ignác munkája. A homlokzat két fülkéjében Kallós Ede alkotásai, Szabolcs vezér és István király, a díszudvaron pedig gróf Lónyay Menyhért és Kállay Miklós egykori miniszterelnökök szobrai találhatók. A Megyeháza előtti parkot Kisfaludy Stróbl Zsigmond által 1928-ban készített I. világháborús emlékmű uralja. Főalakja a sárkánnyal küzdő hős, a két mellékcsoport: indulás a harcba és a vég. A Gellért hegyen látható Sárkányölő a nyíregyházi szobor némi módosítása.

Az Október 23. téren álló női alakot mintázó krómacél körplasztika a Tilles Béla által alkotott Életfa, a múlt és a jelen összekapcsolódása és egyben a jövőbe vetett hit szimbóluma. A szintén itt található kakast ábrázoló bronz ivókút, Orr Lajos alkotása.

A közeli Síp utcán emelkedik a Baumhorn Lipót tervei alapján 1924-32 között épült ortodox zsinagóga.

Továbbhaladva Nyíregyháza belvárosának irányába, a Bethlen Gábor utcára érünk, ahol a kettőstornyú görög katolikus templom emelkedik. 1895-ben épült kevert bizánci stílusban, belsejében ékes ikonosztázion található. Védőszentjéről, Szt. Miklósról Tóth Sándor készített szökőkút-szobrot, melyet 1996-ban avattak fel, s ekkor keresztelték át a templom mögötti kis közt mai nevére, Szt. Miklós térre.

A Kálvin tér hangsúlyos épülete a romantikus stílusú református templom 1873-1882. között épült.

A Kálvin tér folytatása az Országzászló tér, ahol a második világháború áldozatainak és mártírjainak emlékművét, valamint a huszároknak emelt bronz lovasszobrot találjuk. A térről jól látható, városképet meghatározó jelentőségű szecessziós saroképület, az egykori Nyírvíz palota. A Széchenyi utcára néző tető oromzatán ősfoglalkozásokat jelképező két mozaik látható: az egyik a halászatot-vadászatot, a másik a földművelést szimbolizálja.

A Bessenyei téren áll Mária Terézia testőrének, az író és filozófus Bessenyei Györgynek Kallós Ede által készített neobarokk stílusú bronzszobra, amely a város első köztéri szobra volt. Idilli környezetben találjuk az Alpár Ignác által tervezett, 1894-ben épült eklektikus stílusú Móricz Zsigmond Színházat. Külső homlokzatát Moliere, Szigligeti és Shakespeare domborművei díszítik. A színház társulata jelentős sikereket ér el évről-évre számos országos fesztiválon.

A szemközti tér a Benczúr tér, ahol egy csobogó talapzatán, a fák rejtekében Kisfaludy Stróbl Zsigmond híres Vénusz születése szobra áll. A szobor érdekessége, hogy az eredeti a kaliforniai Santa Barbarában található, mely az 1929-es barcelonai világkiállításon aranyérmet kapott. Hű másolatát a művész ajándékozta Nyíregyháza városának. Néhány lépésnyire a nyíregyházi születésű festőnek, Benczúr Gyulának mészkőből faragott szobra áll, Galántai Fekete Géza alkotása. A téren emelkedő neoklasszicista stílust idéző monumentális épület a Jósa András Múzeum, mely nevét a híres tudósról és polihisztorról kapta.  A 2008. tavaszára belülről megújult múzeumban Nyíregyháza és a megye emlékeinek gazdag tárházát találjuk. Állandó kiállításai között megtekinthető a Jósa András és Benczúr Gyula emlékkiállítás, Krúdy Gyula élete és kora, valamint a nyíregyházi huszárokat bemutató tárlat. Figyelemre méltó a bronz-, vas- és honfoglaláskori illetve numizmatikai gyűjteménye. Nyaranta vidám, zenés műsoroknak, színházi előadásoknak ad otthont a téren található Szabadtéri Színpad, kellemes kikapcsolódást kínálva a meleg nyári estéken.

Az Iskola utca irányába indulva a Luther téri evangélikus templom barokk stílusú műemléképületéhez jutunk. Az 1753-ban  betelepített tirpákok II. József türelmi rendeletének köszönhetően kezdték el építeni kőtemplomukat. Tervezője az olasz Giuseppe Április volt. 1786-ban szentelték fel a régi város legmagasabb pontján. A templom jelentős szerepet tölt be Nyíregyháza zenei életében, orgona- és kórushangversenyek színhelye. Az épület homlokzatán harangjáték emlékeztet az idő múlására.

Nem messze található innen a két épületből álló ún. Luther-ház, mely egykor az evangélikus egyház bérpalotája volt. Az épület 1928-ban Kotsis István tervező munkája alapján épült fel, s abban az időben a város legmodernebb bérházának számított.

Pár lépésre a Luther háztól, a Szent István u. 8. sz. alatti ház falán emléktábla hirdeti, hogy e helyen állt a neves író, újságíró Krúdy Gyula szülőháza, aki 1878-ban született Nyíregyházán. Nem messze innen található a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium, mely a megye első gimnáziuma. 1806-ban alapította az evangélikus egyház, 1861-től gimnázium. Diákja volt többek között Krúdy Gyula, Kabay János és Gádor Béla is.

Utunkat Sóstógyógyfürdő irányába folytatva a sóstói erdő ölelésében található Tuzson János Botanikus Kert mellett haladunk el. A kertben a megyére jellemző növénytársulások, sziklakert, tó valamint trópusi, szubtrópusi, mediterrán és sivatagi tájakról származó növénygyűjtemények tekinthetők meg.

Kicsik és nagyok kedvence a sóstói erdőben található erdei tornapálya, ahol a játszótér mellett sétányok és kerékpárutak is várják a kikapcsolódni vágyókat.

Sóstógyógyfürdő Nyíregyháza város-központjától alig 6 kilométerre található gyógyvizéről híres fürdőhely, mely a várost övező tölgyes erdő szélén, a szikes vizű tó körül fekszik. A tóban nemcsak fürdőzni, hanem csónakázni, vízibiciklizni és horgászni is lehet. Első megállónk az Állatpark. A 24 hektáros erdős területen öt kontinens 300 állatfajának több mint háromezer egyede várja természetes körülmények között a látogatókat. Az Afrika panorámát többek között zsiráfok, zebrák és oroszlánok, Ausztráliát a kenguruk képviselik, a sarkvidékről fókák érkeztek, de találunk itt trópusi madárházat, medvéket, farkasokat, bölényeket, majmokat és eredeti parasztudvart is. Sóstógyógyfürdő területén továbbsétálva egy szép faragott székelykapun keresztül érkezünk Sóstó központjába. A Krúdy Szálló egykor a fürdőhely társasági életének központja és nagy mulatozások színhelye volt. Maga Krúdy is - aki Sóstó szerelmesének vallotta magát - sok időt töltött itt. Az épületet 2003. nyarára felújították, Krúdy Vígadóként működik tovább helyt adva étteremnek, kávéháznak. Következő látnivalónk a víztorony (1911), ma ipari műemlék. Itt működik nyáron a Tourinform iroda. Mögötte áll az 1866-ban épült Svájci-lak, amely nevét alpesi stílusáról kapta. Gyakran vendégeskedett itt Blaha Lujza, „a nemzet csalogánya” is, erről emléktábla tanúskodik. Jelenleg ismét szállodaként funkcionál. Tőle nem messze a XIX. sz. elején épült egykori kádfürdő található, mely felújítva Fürdőház néven termálvizes medencével, gyógymasszázzsal, pezsgőfürdővel és szaunával várja a vendégeket a hét minden napján, az emeleti részében panziót alakítottak ki. Sóstógyógyfürdő legújabb attrakciója a 2005. őszén átadott Aquarius Élményfürdő. Az egész évben üzemelő fürdő élmény-, termál-, gyermek- és szaunavilágával az egész család számára felfrissülési lehetőséget nyújt.

A Sóstói útról balra lekanyarodva, az út végén találjuk az 1979-ben megnyílt Múzeumfalut, mely az Észak-Tiszántúl tájainak sokszínű népi építkezését őrzi és mutatja be. A század eleji szatócsboltban árulnak, a régi kocsmában italt mérnek, a kis kézműipari műhelyben dolgozik a suszter és a kalapos. Nyaranta sokszínű program – hangversenyek, népi mulatságok, tájjellegű ételek kóstolása - várja a látogatókat. Visszatérve a Sóstói útra a buszvégállomásnál található a Parkfürdő. Hideg - meleg vizes medencékkel, csúszdával, sportolási lehetőséggel, versenymedencével csábítja a hűsölni vágyókat. A jódos-brómos víz mozgásszervi, ízületi, nőgyógyászati betegségekre javasolt, de ivókúraként is alkalmazható. A természetes vizek kedvelői a közeli Tófürdőben mártózhatnak meg.

A strandolásban felfrissült vagy a városnézéstől elfáradt vendég igény szerint választhat a szálláshelyek kínálatából, hiszen a kempingtől a szállodáig minden megtalálható.

Ezzel sétánk végére értünk, s reméljük, hogy Ön is szívébe fogadta városunkat. 

Természetesen várjuk!

• Rajtlista
• Interaktív térkép
• Galéria

» További meteorológiai információk