BUJTOSI SZABADIDŐ CSARNOK ÉS MEGYEI SPORTINTÉZET

4400 Nyíregyháza,
Géza u. 8-16.

Tel: +36-42-411-411
Fax: +36-42-411-446
E-mail: Berke Zsuzsanna

Nyíregyháza környékén található látnivalók

Debrecen: A Nyíregyházától 50 km-re található város jelképévé vált a klasszicista Református Nagytemplom. Számos látnivalója közül kiemelhető a Munkácsy Mihály Krisztus trilógiáját is bemutató Déri Múzeum, az 1538-tól működő Református Kollégium, a Kollégium Nagykönyvtára. A híres Virágkarnevál mellett számos kulturális és zenei rendezvény helyszíne a város. 

Tokaj: A Tisza és a Bodrog folyók találkozásánál fekvő város a tokaji borról vált világhírűvé. A világörökségi címmel rendelkező Tokaj-Hegyaljai borvidék központi települése. A város történetét, a borászat és szőlészet régi eszközeit a Tokaj Múzeumban ismerhetjük meg. 

Tiszadob: Itt találjuk a Nyíri Mezőség egyik ékességét, a Loire-menti francia kastélyok hangulatát idéző Andrássy-kastélyt. Parkjának ősi kocsányos tölgyei, a buxus labirintus, a száz darabból álló tiszafa sor, a franciás barokkos park lenyűgöző látvány. A soktornyú, hatalmas épülettömb 1880-84. között épült, Meining Artúr tervei alapján. Az épületet 500 hektáros parkerdő, illetve a Holt-Tisza övezi. A kastély egykori életének mindennapjait Károlyi Mihályné (Andrássy Katinka) idézi fel visszaemlékezéseiben (Együtt a forradalomban).

Szabolcs: Itt található Közép-Európa egyik legépebben fennmaradt középkori földvára. A földvárat Árpád rokona, Szabolcs építtette, aki valószínűleg Árpád halála után a fejedelmi méltóságot viselte. A honfoglalást követő időszakban országgyűléseknek is színhelye volt. A késő barokk stílusban épült Mudrány-kúria szobáinak freskói a magyar történelem jeles eseményeit és személyiségeit mutatják be. A szabolcsi földvár keleti oldalának közelében találjuk a református templomot. Építésének idejéről írásos adatunk nincs, de ismereteink szerint 1092-ben I. Szent László zsinatot tartott itt.

Paszab: A szőttes kialakulásának első lépései a Tisza-vidék szabályozásának időszakára vezethető vissza. A hely adta lehetőségek igen szűkek voltak a gazdálkodásra. A föld olyan keveset termett, hogy a lakosok nem bírtak megélni belőle. Ebből a szűk határból külön földet hasítottak ki kendernek. Fontak - szőttek száknak, ponyvának, nadrágnakvalót, s a házkörüli vászonneműek elkészítéséhez is. A kender feldolgozását vízpartokon kezdték, az áztatással.  Ebből a munkásságból alakult ki községünk nevezetessége, a PASZABI SZŐTTES. Ma is a hagyományos esztavátákon készítik a virág- és halmintás kézimunkákat.

Tuzsér: Említést érdemel a XVIII. század végén épült barokk stílusú volt Lónyay-kastély, melyet Ybl Miklós tervei alapján bővítettek, illetve építettek át az 1880. körüli években. A kastélyt kívülről felújították, nyaranta művészeti tábor működik benne. A kastélypark, mely csak részben maradt meg, természetvédelmi terület.

Zsurk: A jelenlegi református templom 1891-ben épült, a jelek szerint a régi templom másaként, annak formáját és részben nagyságát őrizve. Belül kazettás deszkamennyezet díszíti. A szájhagyomány szerint az új egyház építésekor a mennyezetet nem bontották el, csak alátámasztották. A kazetták hosszúkás mezőit allegorikus ábrázolások, vázában lévő virágok és ornamentális medalionok díszítik. A templom nyugati homlokzata előtt emelkedő fa harangtorony feltételezések szerint helyben készült. A megye legrégibb tornya, a hagyomány szerint 1560 körül épült. 41 méteres magassága is egyedülálló.

Lónya: Műemléki védettségű épületegyüttese a XIII. századi román stílusú református templom és a XVIII. században emelt fa harangtorony. Érdekességként említhető a szentélyben lévő csodálatos, vakolat alatti freskók. A fa harangtorony elhelyezése jól mutatja, hogy a türelmi rendelet 1792-es kibővítése előtt a reformátusok nem építhettek fa harangtornyot az utca frontjára. A magas, karcsú, négy fiatornyos, tűhegyes sisakban végződő torony a legszebb a Felső-Tisza-vidéki fatornyok közül.

Vásárosnamény:  A XVII. század első harmadában építtette a Lónyai család az árkádos tornácú, négytornyos, sarokszobás barokk rezidenciát. 1728 körül bővítették, 1810 óta viszont szinte változatlan formában áll. A kastély utolsó tulajdonosáról Tomcsányi-kastélyként ismert épületben ma a Beregi Múzeum található. A múzeum 18 ezer régészeti, mintegy 10 ezer történeti, 910 numizmatikai, közel 12 ezer néprajzi és 400 iskolatörténeti tárgyat őriznek a Beregi Múzeumban. A páratlan, közel félezer darabos vasöntvény- és öntöttvaskályha-gyűjtemény, valamint a 4000 darabból álló, híres beregi textilkollekció a múzeum legértékesebb része. A néprajzi anyag jelentős gyűjteménye a több mint 600 darabból álló kerámia- és a 750 darabos hímestojás-gyűjtemény.

Tákos: A kis tiszaháti falucska őrzi a népi építészet gyöngyszemét, a paraszt barokk csodálatos alkotását, az 1766-ban épült paticsfalú, zsindelytetős templomot, melyet "mezítlábas Notre-Dame"-ként is emlegetnek. A kis református templom alig nagyobb egy parasztháznál, mennyezete szinte kézzel is elérhető. Padlója döngölt agyag. Az eredeti állapotában felújított épület hírnevét belső terének különböző kéztől származó, mégis egységesnek ható berendezési tárgyainak egyedülálló hangulata alapozta meg: az 58 kazettából álló, virágokkal díszített, gyönyörű festett famennyezet, a szószék és a papi székek. A templom előtti fa harangtornyot 1986-ban XVIII. századi formájában restaurálták.

Csaroda: Csaroda-patak tóvá szélesedő szakasza mellett áll a református műemlék templom, a románkori építészet egyik remeke. A 13. sz. második felére tehető az eredetileg kegyúri monostorként használt templom építése, mely a Káta nemzetségbéli Csernavodai Gábor nevéhez fűződik. Az épület terméskő alapozású, az Árpád -korra jellemzően téglából rakták falait. A téglalap alakú hajó és négyzetes szentély arányait, a belmagasságot és torony méreteit az aranymetszés szabályai szerint alakították ki. Az egyhajós tömör kőépületet karcsú tornya teszi légiessé. A toronytestet zsindellyel fedett fasisak védi. Az északi hajófal és diadalív bizánci stílusú freskói az építéssel egyidejűek. A falképek - vörös, okkersárga és fekete színű földfestékkel készítették őket - az orvosszenteket, Damjánt és Kozmát, Szűz Máriát, János apostolt valamint a Szent családot ábrázolják. Mosolygós szenteknek is nevezik a csarodai templom festett szentjeit a mosolyra húzódó ajkukra utalva.

Tarpa: A falu ipartörténeti ritkasága a szárazmalom, amit állati erő működtetett és igás állatok segítségével őrölték a gabonát. A malomházban a gabonaőrléshez és a méréshez használt edények és egyéb felszerelések ma is megtekinthetők. A malmot 1983-ban újították fel. A látnivalók közül kiemelkedik a XIV. században épült református templom, a benne található gótikus freskók igen értékesek. Gótikus kőkeretű bejárata fölött a Báthoryak sárkányos címere látható. Érdemes még megnézni a Kossuth utcán lévő tájházat. A kétszintes épület földszintjén található a helytörténeti kiállítás, amelynél a hangsúly a kuruc kort megelőző időszakra tolódik. Külön tárolóban látható a község határában feltárt neolit kori település, valamint a tarpai "Nagy-Hegyen" előkerült honfoglalás kori sír leletei. 

Szatmárcseke: A világon egyedülálló a szatmárcsekei védett, református temető. Embermagasságú csónakos fejfái a néprajztudomány szerint az ősi ugor csónakba-temetkezés szokását őrzik. A temető közepén kiemelkedő dombocskán áll Kölcsey Ferenc fehér márványoszlopokból készült klasszicista síremléke. A reformkor egykori politikusának és költőjének neve szorosan kapcsolódik a faluhoz. Itt élt és alkotott, s itt írta 1823-ban a Himnuszt is. Az emlékművet restaurálták és 2001. augusztus 16-án adták át. Kölcsey életútjára, a Csekén töltött évekre és az 1823-ban írt Himnuszra emlékezve készült az az állandó emlékkiállítás, amely a Művelődési Házban tekinthető meg.

Túristvándi: Országos hírű ipari műemléke az idilli környezetben álló vízimalom. A jelenlegi vízimalom elődjét 1752-ből, Mária Terézia idejéből említik. Mindhárom vízikereke őrlőköveket hajtott. Közülük kettő gabonaőrlést végzett, egy kő pedig kukoricát, árpát és egyéb gabonaféléket darált. A vízimalmot 1927-ben korszerűsítették. Bár ma már nem végeznek rendszeres gabonaőrlést és darálást, a látogatók ma is megtekinthetik működés közben az értékes ipartörténeti műemléket.

Csenger: Legnevesebb műemléke a XIV. századi gótikus stílusú református templom, amely az Alföld középkori monumentális építészetének egyetlen ilyen emléke. Falait körben támpillérek erősítik, a nyugati homlokzat előtt álló nyolcszögletes tornyának kőpártázata reneszánsz. A templombelső puritán, ízléses, igazi látványossága a festett kazettás deszkamennyezet. A mintákat kettős fekete spiráldísz keretezi és a díszek középkori szokás szerint nem ismétlődnek. A kazetták többségére átlósan vagy oldalfelezősen tulipánt és liliomot, illetve csokrokat és koszorúkat festettek. A templom érdekessége még a mintás falazás. Falait vakolat nélküli, szép vörös és fekete színű égetett téglákból építették, hasonlóan a szamostatárfalvi és baktalórántházi templomokhoz.

Nagygéc: Az elhagyott falu: Középkori eredetű település volt; először 1280-ban említették - ma senki nem lakik benne. 1970. május 13-án a falura tört árvíz a házak nagy részét elpusztította, s az akkori kormányzat nem engedte meg, - a további árvízveszélyre hivatkozva - hogy a lakosok újjáépítsék otthonaikat. Az emberek szétszóródtak, az épületek közül már csak néhány áll. Az egykori faluközpontban áll a XIII. századi román és XV. századi gótikus elemeket is megőrzött református templom. Az árvíz óta sajnálatosan pusztul. Bejárata mellett a következő olvasható: "Nagygéc, faluközpont, nemzeti emlékhely. A szándékos falurombolás mementója, a megőrző és újjáépítő igyekezet jelképe".

Nyírbátor: A Báthory család ősi fészke: A város jelentős műemléktemploma az 1480. körül emelt római katolikus vagy minorita templom. 1587-ben Petrasko román vajda a faluval együtt feldúlta a templomot, amely súlyosan megsérült. A XVIII. században visszatérő minoriták állították helyre, s ekkor nyerte el ma ismert, gótikus-barokk alakját. Ekkor készült el a mai barokk boltozat és a nyugati karzat. Legismertebb oltára a Krucsay-oltár. 
A minoriták egykori kolostorában működik a Báthory István Múzeum, ahol rendkívül gazdag régészeti, ipartörténeti, történeti, néprajzi és képzőművészeti, numizmatikai és természettudományi gyűjtemény található.
 A város másik műemléke a református templom, késő gótikus alkotás. 1488-1511. között építtette Báthory István vajda. A templom mellett áll a késő reneszánsz fa harangtorony (1640.).

Máriapócs: Magyarország egyik leghíresebb búcsújáró helyén találjuk a görög katolikus kegytemplomot. A kegyhely kialakulásában jelentős szerepe volt a "könnyező Mária-kép" csodájának. A csoda története 1696-ban kezdődött, amikor a szent liturgia közben a hívek észrevették, hogy az ikonosztáz istenszülő képén Mária szeméből könnyek folynak, arcvonásai fájdalmat tükröznek. Ennek hírére Eleonóra császárnő kívánságára a képet Bécsbe vitték, s ma is a Stephans Dom-ban látható. Az elvitt eredeti kép helyett egy kassai mester készített másolatot, mely 1715-ben kezdett könnyezni. Másodszor 1905. decemberében könnyezett, megszakításokkal szinte egy hónapon keresztül. A könnyezés tényét egyházi és világi vegyes bizottság ellenőrizte és megállapította annak valódiságát. A templomot 1731-ben kezdték építeni, s 1756-ban készült el.  XII. Pius pápa 1948-ban bazilika rangra emelte. 

Vaja: A község középpontjában található a Vay-kastély, mely a Rákóczi-szabadságharc alatt élte fénykorát. A XVI. században épült kastély viszonylag épségben túlélte az elmúlt századokat. II. Rákóczi Ferenc fontos tárgyalásokat folytatott itt 1703. július 19-én és 1711. január 31-én. A XVII. század közepén az északi toronnyal, a XVIII. század elején a déli toronnyal bővítették. Jelentős belső átalakításokat is végeztek. A XIX. század derekán megszüntették a kastély reneszánsz jellegét, s a kőkeretes ablakok helyére csúcsíves ablakokat helyeztek, míg a kőkeretes ajtók kibontása után leszűkítették az ajtók nyílásait, s helyükre faszerkezetes ajtókat építettek be. A II. emeleti nagyterem mennyezetén lévő freskók is érdekesek. A kastély ma a Vay Ádám Múzeumnak ad helyet. 

• Rajtlista
• Interaktív térkép
• Galéria

» További meteorológiai információk